Egy nemrégiben készült tanulmány a hiperbárikus oxigénterápia hatásait vizsgálta a hosszú COVID-19-en átesett egyének szívműködésére, ami a SARS-CoV-2 fertőzés után is fennálló vagy kiújuló különféle egészségügyi problémákra utal.
Ezek a problémák magukban foglalhatják a rendellenes szívritmust és a szív- és érrendszeri diszfunkció fokozott kockázatát. A kutatók azt találták, hogy a nagynyomású, tiszta oxigén belélegzése segíthet a szív összehúzódásainak javításában a hosszú távú COVID-betegeknél.
A tanulmányt Marina Leitman professzor vezette a Tel-Avivi Egyetem Sackler Orvostudományi Karáról és az izraeli Shamir Orvosi Központból. Bár az eredményeket 2023 májusában mutatták be az Európai Kardiológiai Társaság által szervezett konferencián, azok még nem estek át szakmai lektoráláson.
Hosszú COVID és szívproblémák
A hosszú COVID, más néven poszt-COVID szindróma, a COVID-19-en átesett egyének körülbelül 10-20%-át érinti. Míg a legtöbb ember teljesen felépül a vírusból, a hosszú COVID akkor diagnosztizálható, ha a tünetek a COVID-19 tüneteinek kezdeti megjelenése után legalább három hónapig fennállnak.
A hosszan tartó COVID tünetei különféle egészségügyi problémákat foglalnak magukban, beleértve a légszomjat, a kognitív nehézségeket (agyködnek nevezik), a depressziót és számos szív- és érrendszeri szövődményt. A hosszan tartó COVID-ban szenvedőknél fokozott a szívbetegség, a szívelégtelenség és más kapcsolódó állapotok kialakulásának kockázata.
Egy 2022-ben végzett tanulmány szerint még azok is tapasztalták ezeket a tüneteket, akiknek korábban nem volt szívproblémájuk, vagy akiknek magas volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A tanulmány módszerei
Dr. Leitman és partnerei 60 olyan beteget toboroztak, akiknél a COVID-19 hosszú távú tünetei jelentkeztek, még enyhe vagy közepes fokú esetek után is, legalább három hónapig. A csoportban kórházban ápolt és nem kórházban kezelt személyek is voltak.
A tanulmány elvégzéséhez a kutatók két csoportra osztották a résztvevőket: az egyik hiperbárikus oxigénterápiát (HBOT) kapott, a másik pedig egy szimulált eljárást (sham). A beosztást véletlenszerűen végezték, mindkét csoportban azonos számú alany volt. Nyolc hét alatt minden személy hetente öt alkalommal vett részt.
A HBOT csoport 100%-os oxigént kapott 2 atmoszféra nyomáson 90 percig, rövid 20 percenkénti szünetekkel. Ezzel szemben az ál-csoport 21%-os oxigént kapott 1 atmoszféra nyomáson ugyanilyen ideig, de szünetek nélkül.
Ezenkívül minden résztvevőn echokardiográfiát végeztek, amely a szívfunkció felmérésére szolgáló teszt, az első HBOT-kezelés előtt és az utolsó kezelés után 1-3 héttel.
A vizsgálat kezdetén a 60 résztvevő közül 29-nek az átlagos globális longitudinális megnyúlás (GLS) értéke -17,8% volt. Közülük 16-ot a HBOT csoportba, míg a fennmaradó 13-at az ál-csoportba sorolták.
A tanulmány eredményei
A kezelések után az intervenciós csoportban az átlagos GLS jelentős növekedést tapasztaltak, elérve a -20,2%-ot. Hasonlóképpen, az ál-csoportban is emelkedett az átlagos GLS, elérve a -19,1%-ot. Azonban csak az előbbi mérés mutatott szignifikáns különbséget a vizsgálat elején mért kezdeti méréshez képest.
Dr. Leitman megfigyelése szerint a hosszú távú COVID-betegek közel felénél a GLS adatai szerint károsodott a szívműködés a vizsgálat kezdetén. Mindazonáltal a vizsgálatban résztvevők mindegyike normális ejekciós frakciót mutatott, amely egy standard mérés a szív összehúzódási és relaxációs képességének felmérésére a vérpumpálás során.
Dr. Leitman arra a következtetésre jutott, hogy az ejekciós frakció önmagában nem elég érzékeny a hosszú ideje fennálló COVID-betegek azonosítására, akiknek csökkent a szívműködésük.
Az oxigénterápia alkalmazása potenciális előnyökkel járhat.
Dr. Morgan szerint a tanulmány eredményei pozitív tendenciát sugallnak a hiperbárikus oxigénterápia esetében.
Azonban óvatosságra int, kijelentve, hogy a hiperbárikus oxigénterápia nem általánosan elfogadott kezelés, és további vizsgálatokat igényel. Ezenkívül egyes kutatások alapján aggályok merültek fel az aritmiák esetleges növekedésével kapcsolatban.
Dr. Leitman és partnerei arra a következtetésre jutottak, hogy a hiperbárikus oxigénterápia előnyös lehet a hosszú COVID-19-ben szenvedő betegek számára. Dr. Leitman szerint további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy mely betegek profitálhatnak belőle a leginkább, de minden hosszú COVID-19-ben szenvedő beteg számára előnyös lehet a globális longitudinális törzs felmérése, és a hiperbárikus oxigénterápia megfontolása, ha szívműködésük károsodott.
Dr. Leitman reményét fejezi ki, hogy további vizsgálatok hosszú távú eredményeket szolgáltathatnak, és segíthetik az egészségügyi szakembereket a hiperbárikus oxigénterápiás ülések optimális számának meghatározásában.
Közzététel ideje: 2023. augusztus 5.